folytonosság
folytonosság főnév -ot, -a (csak egyes számban)
A folytonos melléknévvel kifejezett állapot, tulajdonság; megszakítás nélküliség, folyamatosság, állandóság. A folytonosság hiánya. Munkájából hiányzik a folytonosság. Akarom, hogy [nevelésében] a folytonosságot semmi meg ne szakítsa. (Tolnai Lajos) A természetben folytonosság uralkodik… és a folytonosságban tökéletesedés. (Gárdonyi Géza) || a. Vminek folytonos, megszakítás nélküli volta, menete. A görbe, a vonal folytonossága. Biztosítani kell a termelés folytonosságát. || b. (politika) Elvileg megszakítatlan, szoros kapcsolat egymást folytató, ill. felváltó politikai rendszerek v. intézmények között. A reakció folytonosság helyreállítására törekedett.
Szóösszetétel(ek): jogfolytonosság.
