frissítő
frissítő melléknév és főnév
I. melléknév -n v. -en [e] v. -leg [e] -bb Olyan, ami frissít. Frissítő ital; a bágyadt testet frissítő fürdés; a levegőt frissítő nyári eső. Frissítőleg hatott rá az erdei séta.
II. főnév -t, -je [e] Hideg ital, feketekávé, gyümölcs, ritk. egyéb (hideg) étel, amelyet elsősorban hűsítő, üdítő, élénkítő hatásáért fogyasztanak. A málnaszörp kellemes ízű frissítő; a szünetben frissítőt ivott. Frissítőül gyümölccsel kínálták a vendégeket. Ezüsttálcán, ezüstpoharakban frissítőket hordtak körül. (Gárdonyi Géza) A pincérek frissítőt, tésztát szolgáltak körbe. (Kuncz Aladár)
