fűrészel
fűrészel [fűrészël v. fürészël] ige -t, -jen [ë]
1. tárgyas <Kemény anyagot, kül. fát> fűrésszel folyamatosan darabokra vág úgy, hogy a fűrészt rászorítva ide-oda húzza. A favágó most fűrészeli a fánkat. A vasat acélfűrésszel fűrészelik. Amint fűrészelik [a fát], egyszer csak kiesik belőle egy holt katona … (Mikszáth Kálmán) || a. (tárgy nélkül) A favágók egész nap fűrészeltek. A gőzfűrész gyorsan fűrészel. || b. tárgyas (eredményhatározóval) Elfűrészel. A kidöntött fát öt darabra fűrészeli.
2. tárgyatlan (átvitt értelemben, tréfás, gúnyos) Kezdő módjára, ügyetlenül v. hamisan hegedül; a hegedűt nyaggatja. Kínos hallgatni, hogy fűrészel. Dejszen fűrészelhet az úr azzal a hegedűvel naphosszant az én fülembe, … nem tanulok én azért meg egy nótát sem. (Jókai Mór)
3. tárgyatlan (átvitt értelemben, tréfás) Hortyog. Egész éjjel fűrészel.
4. tárgyas (csak határozóval) (átvitt értelemben, bizalmas) <Személyt> rosszindulatú híreszteléssel állásában, pozíciójában megingatni igyekszik; fúr. Már régóta fűrészelik ezt az embert.
Igekötős igék: átfűrészel; befűrészel; elfűrészel; felfűrészel; keresztülfűrészel; kettéfűrészel; kifűrészel; lefűrészel; szétfűrészel; végigfűrészel.
fűrészelés; fűrészelget; fűrészelhető; fűrészelő.
