furfangos
furfangos melléknév -an, -abb
1. Céljait tekervényes, csavaros utakon megvalósító, vkinek az eszén túljáró, vkinek a szándékain átlátó, ügyes, ravasz, csalafinta <személy>. Hárman valának együtt, a potrohos bíró, Egy obsitos vitéz, és a furfangos író. (Garay János) A furfangos Mezőssy Laci se bírt vele másként, minthogy feleségül vette. (Krúdy Gyula) || a. Ilyen személyhez tartozó, rá valló <észjárás, magatartás>. Ezt furfangosan csinálta. Eleven, furfangos polgári esze azonnal belátta, hogy a vihar honnan kerekedett. (Tolnai Lajos)
2. Elmésen szövevényes, szokatlanul nehéz, bonyolult <dolog>. Furfangos eset, helyzet, kérdés. A tarokk nem afféle sehonnai játék … Hosszú mint egy furfangos mese, melynek csalafinta bevezetése van, ármányos folytatása, meglepő gyors kifejlete. (Kosztolányi Dezső)
3. (ritka, választékos) Szokatlanul leleményes, ügyesen ötletes szerkezetű <tárgy, eszköz>. Amint tapogatná … a vasláda különbféle furfangos faragványait, … felpattan a kulcslyukat rejtő cifraság. (Jókai Mór) Minden hajó orrában … áll egy deréknyi vastag, derékig érő oszlop … A fejin egy rúd jár keresztül … A víz ellen való tehervontatásnak régi furfangos szerszámja ez. (Tömörkény István)
furfangosság.
