fürkésző
fürkésző melléknév és főnév
I. melléknév -n v. -en [e] v. -leg [e] (választékos) Olyan, aki, ami vkit, vmit fürkész; vmit gyanakvóan vizsgáló, figyelő, kutató. Fürkésző kérdés, tekintet; a gyermeke arcán áruló nyomokat fürkésző apa. Fürkészőleg nézett a szemem közé. (Mikszáth Kálmán) || a. Zsákmány után kutató, zsákmányt kereső <állat>. Vadat fürkésző vizsla.
II. főnév -t, -je [e] (ritka) Vmit fürkésző, figyelő, kutató személy. Kabbalisztikus [= misztikusan sejtelmes] válaszaiból az alattomos fürkészőnek lehetetlen volt eligazodni. (Jókai Mór)
