furulya
furulya főnév ..lyát, ..lyája
1. Fából készült, másfél v. kétarasznyi hosszúságú, rendsz. 6 hangképző nyílással ellátott, ajaksípként működő fúvós hangszer. Furulyán játszik. A furulya népi hangszer. Megállt, elővette kedves furulyáját, Kezdte rajta fújni legbúsabb nótáját. (Petőfi Sándor) A tót pásztor egy furcsa furulyát fútt, Mely bánatosabb volt, mint életem. (Juhász Gyula) || a. (iskolai) Egyenes fuvola.
2. Ennek hangja. Messziről hallatszott a furulya.
3. E hangszeren való játék; furulyázás. Ért a furulyához.
Szóösszetétel(ek): furulyasíp; furulyaszó.
furulyácska; furulyás.
