füstoszlop
füstoszlop [t-o] főnév
Rendsz. a szabadban égő, nagyobb tűznek vastag oszlop alakjában felszálló füstje. A portyázó ellenség útját füstoszlopok jelezték. A pásztorok veszély idején füstoszlopokkal adtak egymásnak jelt. Délfelé a vár falán őgyelgő emberek fekete füstoszlopokat láttak az északi szemhatáron. (Herczeg Ferenc) A völgyben sötét füstoszlop emelkedik a fellegek közé. (Gárdonyi Géza)
