fúvat
fúvat [ú v. u] tárgyas ige -tam, -ott, fúvasson
1. Fúvat vmit: elrendeli, megparancsolja, hogy vmely fúvóhangszert, rendsz. kürtöt, ill. rajta vmely jelt, jelentést fújjon vki. Kürtöt, trombitát fúvat; riadót, sorakozót, visszavonulást fúvat; ® takarodót fúvat. Ha megvirradt, fuvasd a kürtöket, Indulunk. (Madách Imre)
2. (ritka) Fúvat vmit: megparancsolja, elrendeli, hogy fúvással készítsenek vmely üvegtárgyat. A tervező mérnök különleges formájú üvegeket fúvatott.
Igekötős igék: befúvat; elfúvat; kifúvat; lefúvat; megfúvat; ráfúvat.
fúvatás; fúvatott.
