1. A gazdálkodás (1) alapját alkotó termelőegység; bizonyos nagyságú megművelt földterületből, lakóházból, gazdasági épületekből és felszerelésből álló ingatlan vagyon, birtok. Állami, egyéni gazdaság; ® háztáji gazdaság; kollektív, szövetkezeti gazdaság. Jól felszerelt gazdasága van. Megvolt az én víg életem falun, Bő, … kényelmes gazdaság, Méhvel, juhval, szürettel duzzadó. (Arany János–Arisztophanész-fordítás) Gondolatim mostan Mulatozva járnak, Csekély gazdasága Körül éd’s apámnak. (Lévay József) || a. Az ott folyó termelőtevékenység, gazdasági munka; gazdálkodás. A gazdaságot rábízza a fiára. A gazdasággal foglalkozik, bajlódik, vesződik. Nem törődik a gazdasággal. A … cselédek mindennap négykor kelnek, még a gazdaságban is segítenek s alig kapnak bért. (Kosztolányi Dezső)
2. A termelési viszonyok összessége; gazdasági rend(szer); gazdálkodás (2). Kapitalista, patriarchális, szocialista gazdaság; ® természeti gazdaság. A szocialista gazdaság bebizonyította fölényét a tőkés gazdaság felett. A dolgozó nép fokozatosan kiszorítja a tőkés elemeket és következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét. (A Magyar Népköztársaság Alkotmánya) || a. Gazdasági élet. A népi demokráciák gazdasága. A szocialista rendszer győzelme a gazdaság összes ágaiban megmutatkozik. [Klauzál Gábor] Minap is csak azért járt Angolországban, Hogy okulást nyerjen ott a gazdaságban. (Sárosy Gyula)
3. (régies, irodalmi nyelvben) Gazdagság, vagyon. Áll a ház még, bár fogy gazdasága. (Vörösmarty Mihály)
4. (ritka, régies) Takarékosság. Valamelyik színházban … gazdaságból fából készült almákat adtak föl. (Vas Gereben)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.