golyhó főnév -t, -ja (tájszó, irodalmi nyelvben, gyak. kedveskedő)
1. Megbocsátható v. megértően nézett együgyűségében, ügyefogyottságában bolondos, bohókás, ill. tudatlan, csacsi ember. Eredj, te golyhó! Az ilyen golyhó semmihez sem ért. || a. (átvitt értelemben) Nézem a pöffedt | Holdat … Hej, égi testvér, Didergő bolygó, Tüzet keresnél, Vén őszi golyhó? (Tóth Árpád)
2. (népies) Nehézfejű, mafla, kamasz, naiv v. ostoba fiatalember, ill. oktondi kisdiák. Sok baj van ezekkel a golyhókkal. Hiába mosolygsz kacér ajkaiddal, dicsőség! … csábíts más tapasztalatlan golyhókat … kebledre. (Petőfi Sándor) Az öreg diákok kitanították a „golyhókat”. (Mikszáth Kálmán)
golyhóság.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.