görény
görény főnév -t, -ek, -e [ë, e]
1. Lakott helyeken élő, a macskánál kisebb, sötétbarna hátú, majdnem fekete hasú, a baromfiban is kárt tevő ragadozó állat; veszélyben átható bűzt bocsát ki magából (Mustela putorius). Lenyúzza, megnyúzza a görényt. A tyúkjait elhordta a görény. A kutya megfogta a görényt. Szóláshasonlat(ok): (bizalmas) büdös, mint a görény: kellemetlen szagot áraszt(ó) <ember>. A háziasszony … baromfiait görény és róka erősen pusztíták. (Vörösmarty Mihály) || a. (állattan) Mezei görény: az előbbivel azonos nagyságú, mezőkön, földi lyukakban élő, feketével futtatott szalmasárga hátú, barna hasú ragadozó állat (Mustela Eversmanni hungaricus).
2. (ritka) A görénynek iparilag feldolgozott v. feldolgozásra szánt prémje.
3. (átvitt értelemben, bizalmas, rosszalló) Igen kellemetlen bűzt árasztó, terjesztő ember. Eredj innen te görény.
Szóösszetétel(ek): görénybűz; görénycsapda; görényfogó; görénygerezna; görényláda; görénylyuk; görényprém.
