görnyedt
görnyedt [e] melléknév -en, -ebb [e, e]
1. Olyan <személy>, aki a rá nehezedő teher súlya alatt erősen meggörbíti a hátát. Görnyedten viszi a csomagokat. || a. Olyan <személy>, akinek öregségtől, betegségtől v. vele született rendellenesség folytán úgy meggörbült a háta, hogy nem tud felegyenesedni. Görnyedt öregasszony. Hatvanéves korára már görnyedten járt. Erzsébet megöregedett. Görnyedten járt a szobában, bottal. (Kosztolányi Dezső)
2. Görnyedt (1, 1a) személyhez tartozó, rá jellemző. Görnyedt hát, tartás, test. Ferenc páter görnyedt, fekete alakjával találkoztak a téli estében. (Krúdy Gyula)
görnyedtség.
