gránátos [2]
gránátos [2] főnév -t, -ok, -a, (népies) granátos (katonaság, régies)
1. Sajátos egyenruhát, többnyire medvebőrös süveget viselő, magas termetű egyénekből kiválasztott, kézi bombákkal is felszerelt katona. Gyalogos, harcedzett, lovas gránátos; a gránátosok rohama. Szóláshasonlat(ok): olyan, mint egy gránátos: délceg, daliás, magas termetű. Gránátosinkat, szívünk fájdalmára, | Eltéríték Bécsből az olasz nyakára. (Sárosy Gyula) Napóleon gránátosai … az oroszországi mars után is rajongtak császárjukért. (Krúdy Gyula)
2. jelzői használat(ban) A gránátosokhoz tartozó, velük kapcs., rájuk jellemző. Egy hadnagy hat gránátos közlegény kíséretében lépett börtönömbe. (Táncsics Mihály)
Szóösszetétel(ek): gránátoscsapat; gránátosfelszerelés; gránátoslaktanya; gránátostermetű.
