1. Olyan <haj, szőrzet>, amelyben gubancok (1) vannak; fésületlen. Gubancos gyapjú. Szőre nem volt oly molyette, gubancos, mint más medvéké szokott lenni. (Jókai Mór) Gubancos szakállát már csipkedni kezdte a dér. (Móra Ferenc) || a. (ritka) Ilyen hajú v. szőrű <személy, állat>. Gubancos birkák. Kitér előtte a gubancos parasztló. (Vas Gereben) Az egyik gubancos cigány meghökkent. (Gárdonyi Géza)
2. Összevissza, rendetlenül egymásba fonódott, szövevényesen tekeredett, összegabalyodott. Gubancos cérna, fonal, szálak. A folyam … utat tör magának a gubancos … málnabozótok között. (Jókai Mór)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.