gurguláz
gurguláz tárgyatlan ige -tam, -ott, -zon gurgulázik (hangutánzó)
1. Torkot vmilyen folyadékkal úgy öblít, hogy szája nyitva van, s a torokban a levegővel keveredő folyadék sajátos bugyborékoló hangot ad; gargalizál. Nem lesz semmi baj, csak álljad férfiasan a borogatást, gurgulázz a szép lila vízzel. (Móra Ferenc)
2. (zene, rosszalló) <Énekes v. énekesnő> ehhez hasonlóan reszketteti a hangját. Jól énekel, de néha gurguláz.
gurgulázás; gurgulázó; gurguláztat.
