1. Egyes személy v. vmely közösség erkölcsi értékének mások által való megtámadása, ill. ennek következtében a becsületén, hírnevén esett sérelem, csorba. Gyalázat éri; vkinek a nevén gyalázat szárad; gyalázatba kever, taszít vkit; gyalázatán kesereg; gyalázatot ejt vkin; gyalázatot szenved. A magyar név megint szép lesz, … Mit rá kentek a századok, Lemossuk a gyalázatot! (Petőfi Sándor) Égeti lelkünket e szörnyű gyalázat. (Arany János) Új szívünk nőjjön, égi … Ne tudjon kínt meg lázat, Ne érje több gyalázat. (Tóth Árpád)
2. Az a szó, kijelentés, mellyel vkit gyaláznak. Gyalázatot szór vkire; gyalázattal illet vkit. Minden … gyalázatot most tennen emberedre szórsz. (Arany János–Arisztophanész-fordítás)
3. A meggyalázottság állapota. (régies, választékos) Gyalázatba ejt: <nőt> házasságon kívül teherbe ejt. Gyalázatában magára hagyták. Szeretem, hőn szeretem, imádom Gyalázatában is nemzetemet! (Petőfi Sándor)
4. (állítmányként v. indulatszó-szerűen) <A felháborodás kifejezéseként:> aljas, becstelen, hitvány cselekedet, dolog; megalázó állapot, helyzet. ®Szégyen, (és) gyalázat! Ez már mégis gyalázat! Gyalázat ilyet állítani! Ej, szégyen, gyalázat | kardot ragadni. (Katona József) Söpörjük ki A királyi házat, Annyi benne a szemét, hogy Igazán gyalázat! (Petőfi Sándor) Szégyen és gyalázat – Zúg, morog mindenki. (Arany János)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.