1. Szeretett személy, főleg hozzátartozó halálán érzett bánat, fájdalom. Családi gyász; vkit gyászba ® borít; gyászba ® borul; gyászba borult a ® csillaga. Mély gyászában fogadja őszinte részvétemet. Gyászán evődik, felhőkben borong. (Arany János–Shakespeare-fordítás) Az apáca halála a férfi szerzetnek is gyásza. (Gárdonyi Géza) Olyan hangulat telepedett a kis családra, mintha mély gyász borult volna rájuk. (Móricz Zsigmond) || a. Vmely közösséget ért csapás, veszteség mély átérzése. Nemzeti, országos gyász. A nagy költő halála az ország népét mély gyásszal töltötte el. Egy nemzet gyásza nemcsak leverő. (Arany János) || b. (költői) Hosszas szenvedés, örök fájdalom. Miattad … Ez élet gyász nekem. (Bajza József) Vállalom az én magyar gyászom. (Ady Endre)
2. Teljesen v. részben fekete öltözék, esetleg a kalapra, a felső karra v. a kabát hajtókájára tűzött fekete fátyol v. szalag, amelyet halál esetén a hozzátartozók az őket ért veszteség jeléül a társadalmi szokások szerint megszabott ideig viselnek. ®Mély gyász; gyászba öltözik; gyászban jár; gyászt ölt; gyászt ® visel; leveti a gyászt. A fekete holló gyászt visel magáért, Én is gyászt viselek jegybeli mátkámért. (népköltés) Hunyad alatt egy kis házban, Ült az özvegy, talpig gyászban. (Arany János) A pap egészséges piros képű ember, – akár egy gyászba öltözött pipacs. (Gárdonyi Géza) || a. (ritka) Halál esetén dekorációként haszn. fekete posztó v. egyéb szövetanyag. A koporsót kivitték a gyásszal bevont dereglyébe. (Jókai Mór)
3. Az az időszak, amelynek folyamán vkinek a halálát gyászolják. A gyász elmúltával; letelik a gyász.
4. jelzői használat(ban) (régies, költői) Gyászos, szomorú. S kezdődik a gyász ütközet: Magyar magyarra vág. (Vörösmarty Mihály) Felséges királyom! keserű az nékem, Amit jelenteni gyász kötelességem. (Arany János) Gyász egünkre aranyszínű | fénynek hozd fel a holdat. (Babits Mihály)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.