1. (ásványtan) Színtelen, ritk. színes, kristályos, a szén csoportjába tartozó igen kemény ásvány; drágakőként, nem tiszta fényű kisebb darabjait és porát pedig ipari célokra használják. Gyémántot csiszol, köszörül. A gyémánt is, egyetlenem! | Hideg földben, kő közt terem. (Tompa Mihály) Olyan volt, mint a gyémánt, amely mindent megsért s, magát csak gyémántporral engedi köszörültetni. (Jókai Mór) || a. (átvitt értelemben, választékos) Csiszolatlan gyémánt: olyan személy, akinek értékes tulajdonságai még nem bontakoztak ki. || b. (átvitt értelemben, költői) Fekete gyémántok: kőszén.
2. A gyémánt (1) tiszta fényű, csiszolt darabja mint igen értékes ékkő. A gyémánt is tündöklő fényt lövel: Mégis ő maga, mint a jég, hideg. (Tompa Mihály) Az övükbe tűzött fegyverek gyémántja fehér szikrákat ver minden mozdulatuknál. (Gárdonyi Géza)
5. (műszaki nyelv) Gyémánttal (1) ellátott üvegvágó szerszám. Eltört a gyémántja.
6. (birtokos személyraggal) (átvitt értelemben, kedveskedő) Vkinek kedves, becses személy (v. tárgy). Kicsiny kis leányka, Te a nagy világnak Legnagyobb gyémántja! (Petőfi Sándor) Tanulj fiacskám, … tanulj édes kis gyémántom. (Móricz Zsigmond)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.