gyí

Full text search

gyí [í v. i] mondatszó, (népies) gyű [ű v. ü] (gyak. utána következő te szóval, a ló nevével v. nógató mondatszó-val)
<Ló, főleg kocsiba fogott ló elindítására, lassan menő ló nógatására használt szó.> Gyí (te) Fakó! Gyí te! Gyí na! No gyí!  Gyí te, ne fakó! – szólongatá … gebéjét. (Vas Gereben) Gyi Sármány, Tüzes! Gyi te! (Mikszáth Kálmán) Ő is szorítja a lovakat most már még jobban. – Gyű, Badár – mondja a pejnek, a Sárgára pedig jót húz. (Tömörkény István) Gyi te ló! Kutyák igyák véreteket. Gyi te hát! Gyi hé! Gyi hé! Gyi hé! (Móricz Zsigmond) – (gyermeknyelv, irodalmi nyelvben, tréfás) <Játékló indítására v. nógatására v. személy biztatására.>  Megitattam [nádparipámat], gyi lovam, gyi Betyár. (Petőfi Sándor) Gyi te fakó, gyi te szürke, Gyi, két lábam, fussatok! (Petőfi Sándor) Bemegyek a kávéházba, elolvasom a sportújságot, s azzal gyi!… megindulok vissza. (Ambrus Zoltán) – (költői) <Képes kifejezésben, megelevenített tárgy, állapot, tulajdonság biztatására.>  Gyí, keselyem, fiatal Bűn, | Gyí, jó lovam: fekete Álom. (Ady Endre)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi