gyufa
gyufa főnév ..át, ..ája
Rendsz. fából való pálcácska, amelynek egyik vége dörzsölésre könnyen gyulladó anyaggal van bevonva; gyújtó. Egy szál, egy doboz gyufa; égő, kénes, svéd gyufa; gyufát gyújt. Meggyújtja a gyufát. Elfújja, eloltja a gyufát. Nem ér az egész … egy pakli gyufát. (Mikszáth Kálmán) Eldobtam egy gyufát s legott Hetyke lobogásba fogott. (Tóth Árpád) Az égő gyufával megmelegítette a gyertyák talpát, s egyiket a másik után ragasztotta a tányérra. (Gelléri Andor Endre) || a. Bizonyos számú, kereskedelmi célokra csomagolt ilyen pálcika. Családi gyufa. Gyufát vettem. || b. (elavulóban) Gyufát iszik: foszforos gyufa fejéből oldatot készít, és azt öngyilkossági szándékból megissza. Szerelmi bánatában gyufát ivott.
Szóösszetétel(ek): gyufaárus; gyufacsomag; gyufadoboz; gyufafej; gyufafogyasztás; gyufagyártás; gyufaipar; gyufakészítő; gyufakészlet; gyufakölcsön; gyufaoldat; gyufavillanás.
gyufás.
