I. melléknév Olyan, aki, amely vmit v. vkiket gyűjt; magába gyűjt, összegyűjt. Gyógynövényeket gyűjtő gyermekek; aláírást gyűjtő diákok; a haladó fiatalokat maga köré gyűjtő politikus; kalászt gyűjtő úttörők; a sugarakat egy pontba gyűjtő lencse; a ruhákat gyűjtő szekrény.
II. főnév -t, -je [e]
1. Általában az, aki v. ami vmit gyűjt. Furcsaságok, régi pénzek, autogramok gyűjtője. || a. (tudományos) Az a kutató, aki adatok (népköltési termékek, tájszavak stb.) v. természeti leletek (állatok, növények, ásványok stb.) gyűjtésével foglalkozik. A gyűjtő igyekszik szó szerint jegyezni a hallottakat. A gyűjtők több értékes ásványi ritkaságra bukkantak. A csécsi idők utáni korokban … másnemű viszonyba kerültem a faluval … : de … mikor felnőtt korban közéjük kerültem … mint népköltési gyűjtő, soha … idegenkedést … nem éreztem. (Móricz Zsigmond)
2. (népies) Széna, takarmányféle gyűjtésével foglalkozó mezei munkás. A gyűjtők már kimentek a rétre. Két huszasért egy kaszást kapok és egy gyűjtőt. (Vas Gereben)
3. (hivatalos) Iratok gyűjtésére szolgáló kartondoboz, könyvtáblaszerű tartó v. kartonpapírból készült boríték. Az iratot berakta a gyűjtőbe.
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.