háborítatlan
háborítatlan melléknév és határozószó, (régies) háborítlan (választékos)
I. melléknév -ul, -abb (választékos) Senkitől sem háborgatott; zavartalan, nyugodt. Háborítatlan béke, boldogság, csend, nyugalom, út; háborítatlanul végzi munkáját. A … legény nyugodt és háborítatlan arccal ült. (Móricz Zsigmond)
II. határozószó (régies) Háborítatlanul. [A futár] azt az ajánlatot vitte, hogy … bocsássa Pétert háborítatlan … a csendes Holsteinba vissza. (Jókai Mór)
háborítatlanság.
