hadállás
hadállás [d-á] főnév
1. (katonaság, kissé régies) Az a hely, terület, amelyet vmely (had)sereg, nagyobb csapat megszáll, ahol elhelyezkedik, hogy ott várja az ellenség támadásait, ill. hogy onnan indítson támadást ellene. Előretolt, megerősített hadállás; behatol az ellenség hadállásaiba; áttöri az ellenség hadállását; hadállást foglal el (® elfoglal); új hadállásokat foglal el; kikémleli az ellenség hadállásait.
2. (átvitt értelemben, sajtónyelvi) <A politikai életben, közéletben> irányításra, vezetésre, támadásra v. védekezésre alkalmas hely. Gazdasági hadállás; a reakció hadállásai. A reakciót kifüstölték, kiverték hadállásaiból.
hadállású.
