hadjárat
hadjárat főnév
1. Háborúban ugyanazon a hadszíntéren, azonos hadműveleti céllal, egyfolytában végrehajtott hadműveletek összessége, ill. ezek időtartama. ® Keresztes hadjárat; téli hadjárat; Görgey tavaszi hadjárata; a napóleoni háborúk egyik hadjárata; részt vesz a hadjáratban; megkezdi a hadjáratot. Sebesülés nélkül végigharcolta az egész hadjáratot. Győzelemmel tér meg István, a szent király, a besenyők elleni hadjáratból. (Arany János) Valaha akasztásokat végzett a boszniai hadjárat alatt. (Krúdy Gyula)
2. Háború (1). Megtorló, támadó hadjárat; ® irtó hadjárat; hadjáratot indít, vezet vki ellen.
3. (átvitt értelemben) Nagy arányú, sok embert v. eszközt igénybe vevő akció, vállalkozás: vmely cél érdekében foganatosított intézkedések összessége. Agitációs hadjárat; hadjárat a spekuláció ellen; választási hadjárat. [A megyegyűlésen] utolsó hadjárata volt ez, összes erejének hatását fejleszté ki. (Vas Gereben)
Szóösszetétel(ek): korteshadjárat; propaganda-hadjárat; rágalomhadjárat; sajtóhadjárat.
hadjárati.
