haj [4]

Full text search

haj [4] [a v. ă] indulatszó, (főleg irodalmi nyelvben, a beszélt köznyelvben ritka) hajh
<Főleg a csendesebb, mélyebb érzések, tartósabb hangulatok, vágyak kifejezésére, gyakran vegyes érzések kifejezésének színezésére haszn.>
1. <Bánatos, szomorú sóhajtásként;> hej! Haj, mennyi csapás!  Fejdelmünk hajh! vezérünk hajh! | Magyartok gyászban űl. (Kölcsey Ferenc) Sátorában | A vén Toldi űl | … Csak busúl, csak őszűl Vég- s határtalan; Mert hajh! kedve nincsen Élni bajtalan [= bajvívás nélkül]. (Vörösmarty Mihály) S tán a szó belőle [= Bencéből] míg a világ, folyna, | Ha Miklós szomorún így nem kezdte volna: | „Haj! be zokon esik most hallgatnom téged! … ” (Arany János) Szülőföldemnek bús határa, hajh, | elér-e még a bánat és sohaj? (Kosztolányi Dezső) || a. <Fájó csendes lemondás, beletörődés kifejezésében:> hej!  De haj! az idő meg a földrengés meglazítja a márványkockákat is … (Gárdonyi Géza) || b. <Részvét kifejezésében:> hej! Haj v. haj, haj, nehéz az élet!  Más azoknak a világa, akik a világból nem látnak semmit. És haj, még közöttük is vannak kétfajták: boldogok és boldogtalanok. (Tömörkény István) || c. <Nagyfokú, tartós fájdalom kifejezésére:> jaj!  Hajh azóta csak bút látott, Hogy a gazda sírba szállott. (Vörösmarty Mihály) Haj! ne kérdezd honnomat! | … Ah, én hontalan vagyok. (Vörösmarty Mihály) El kelle buknunk – haj, minő tanulmány! (Arany János)
2. <Sajnálkozást, lehangoltságot jelentő s a vágy gyengébb fokát is magában foglaló sóhajtásként:> sajnálatos, és bár (ne) úgy lenne …; hej! Haj de kár, hogy elmúlt a nyár!  Ettől [= az ideáltól] minálunk a Legjobb is, hajh, messze áll. (Arany János) De hajh, ez már nem az az ifjú bánat, Mely csupa kéj volt. (Tóth Árpád)
3. <Csalódottság, elkeseredés kifejezésében:> hej!  Hajh, megutáltam az életet. (Ady Endre) Haj, ez a kutya élet. Ez kellett nekem … (Móricz Zsigmond)
4. <Bosszúság, harag kifejezésében:> hej!  Hajh de veszett egy idő! (Arany János) Hajh aki adta! hajh aki vette! Hát ilyen [hűtlen] emberekkel van tele a világ! (Jókai Mór)
5. <Megborzadás, rémület, félelem kifejezésére:> ó jaj!  Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben. (Kölcsey Ferenc) Hajh elközelget majd az enyészet igy! | Eltörli a nép bajnoki tetteit. (Vörösmarty Mihály)
6. <Csodálkozás kifejezésében, hangulatfestő szóként:> hej!  Haj, vitézek haj, leventék! | Micsoda föld ez a vidék, Hogy itt a nap száll keletre? | Nem, mint máshol, naplementre? (Arany János)
7. <Tetszés, elismerés kifejezésében:> hej! Haj de szép is volt!  Édesanyám, haj de szépen neveltél! (népköltés) De szépen szól az ezered bandája, Haj de messze hallik annak zúgása! (népköltés) Akkor jön a jó ebéd, haj, azok a pompás magyaros ételek … (Móricz Zsigmond) || a. <Megelégedettség kifejezésében.>  Mi megmunkáltuk, hajh, jól a lelkek … Izzadtságos, rossz magyar földjét. (Ady Endre) Nézzétek a tengert, Kissé ősz lett, De, hajh, semmi, de semmi nem változott. (Ady Endre) || b. (ritka) <Bizakodást, öntudatot tükröző kifejezésben:> hej!  Az én apám, ha egyet szólna, Hajh, megremegnének sokan. (Ady Endre)
8. <Rosszallásban, megrovásban.>  Tarka kendőd lobogása Lelkem édes mulatása, Csak hogy hajh a kendő alatt Hamis a szív. (Vörösmarty Mihály)
9. <Erős sóvárgás színezésére haszn. sóhajtásként:> hej!  Szép lány fürdik a patakban … Rá bámulva meg-megáll … a patak. | Hajh! magam is beh megállnék, Volnék csak patak! (Vörösmarty Mihály) Azt a rózsát, piros rózsát Haj, beh szeretném én! (Arany János) Haj mért nem lehetek veled! … (Gyulai Pál) || a. <Teljesülhetetlen óhajtás, tehetetlen vágy kifejezésében.> Haj, ha még egyszer fiatal lehetnék!  Hajh, még egyszer lennék árva, Be jó volna, hogyha fájna. (Ady Endre) || b. <Sóvárgó, vággyal színezett emlékezés kifejezésében:> hej!  Hajh boldog idők! Hajh szép fiatalságunk évei! (Jókai Mór) Hajh bizony az régen volt … (Jókai Mór)
10. <Népdalokban gyak. sortöltő felkiáltásként, különféle árnyalattal, gyak. ismételve v. más indulatszóval együtt.>  [A csaplárné] Megöl az ő nézésével, Kicsal a – haj! – Becsal a – haj! beszédével. (népköltés) || a. <Ismételve, ütemes sorzárásként, víg tárgyú népdalban.>  Az én rózsám jó kedvéből, haj, haj, haj, Almát adott a zsebéből, haj, haj, haj. (népköltés) || b. (népies) Hejehuja, haj: <hangos, vidám felkiáltás mulatozás közben>.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi