hajdan

Full text search

hajdan határozószó és főnév
I. határozószó
1. (kissé választékos) A nagyon régi múltban; egykor nagyon régen. A magyarok hajdan kitűnő lovasok voltak.  Volt hajdan egy öreg asszony, Özvegy volt, s egy rossz fija volt. (Fazekas Mihály) Hajdan a termő föld, míg birtokká nem vált, Per és lárma nélkűl annyi embert táplált. (Csokonai Vitéz Mihály) Pusztában bujdosunk, mint hajdan Népével Mózes bujdosott. (Petőfi Sándor) A Visztulánál hajdan s ma is Tréfás, dalos halászok ülnek. (Ady Endre)
2. Valamikor régen <rendsz. úgy értve, hogy az adott lelkiállapotban a beszélő viszonylag távoli múltra gondol>.  Igazi kis beamter [= hivatalnok] lett ebből a hajdan friss, betyáros … fiúból … (Kaffka Margit) Hajdan, szepességi úrfi-koromban, másféle foglalkozásom is volt. (Krúdy Gyula) Imrusnak az az utazás jutott eszébe, amit szegény apival [= apukával] tett meg hajdan Pestre. (Babits Mihály)
3. (ritka, régies) A messzi jövőben; egykor majd.  Az új Róma falait volt felépítendő, mely hajdan ura legyen az egész világnak. (Jókai Mór)
II. főnév -t (csak egyes számban) (költői) Távoli múlt, régi kor.  És mi az emberiség története? vérfolyam, amely Ködbevesző szikláibul a hajdannak ered ki. (Petőfi Sándor)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi