hajkurász
hajkurász tárgyas ige -tam, -ott, ..ásszon (népies)
1. <Személy állatot, jószágot> feleslegesen v. eredménytelenül ide-oda kergetve, hosszasan hajszol. A gyerekek az udvaron a csirkéket hajkurásszák. Ne hajkurászd a tehenet, hagyd legelni!
2. (átvitt értelemben) Nyugtalanul, sietve, szertejárva mindenütt keresgél vkit, vmit; szaladgál vki, vmi után. Egész nap hajkurászta az elveszett borjút. Egész délután hiába hajkurásztam a barátomat, nem tudtam találkozni vele. || a. Hajhász (2). A főhercegasszony … ahhoz a mesgyéhez jutott korára nézve, mikor az asszonyok a szent cselekedeteket hajkurásszák, egy kis útimálhának a másvilágra. (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: agyonhajkurász; áthajkurász; körülhajkurász; meghajkurász; végighajkurász.
hajkurászás; hajkurászó.
