hajt [3]
hajt [3] ige -ott, -son; -ani
1. tárgyas <Növény vmely kinövő részt, sarjat> fakaszt, ereszt, növeszt. Ágat, bimbót, gyökeret, levelet, lombot, rügyet hajt. A fűzfa sok ágat hajt. A piros rózsa gyönyörű bimbókat hajtott. || a. (tárgy nélkül) Zöldellni kezd; rügyet, levelet növeszt; kihajt. ® Agyról hajt a szőlő. A fák már hajtanak. Szépen hajt a szőlő, a vetés. Tunyán Hajt s nem virul a tölgy. (Arany János) [A fűzfa] hirtelen hajt, lombot vet, de gyümölcsöt sohasem hoz. (Tolnai Lajos)
2. tárgyas <Néhány állandósult szókapcsolatban.> <Hasznot> hoz, eredményez. (ritka) Jövedelmet, kamatot hajt; hajt vmit a ® konyhára. Ez a kert nem sok hasznot hajt. [A] részvények … anyagi hasznot hajtanak. (Vörösmarty Mihály) A tárna … százhúszezer forint jövedelmet hajtott. (Jókai Mór) || a. (tárgy nélkül) (ritka) Hasznot, jövedelmet hoz. Ez a vállalkozás szépen hajt neki.
Igekötős igék: áthajt; behajt; kihajt.
hajtó.
