haladék főnév -ot, -a (többes számban ritka) (hivatalos, választékos)
Valaminek későbbi időre való halasztása, időben való eltolása; halogatás, késedelem, késlekedés. (Ügy, dolog) nem ® tűr haladékot. Ez a munka nem tűr haladékot. Tihamér haladék nélkül folytatta kegyetlen Munkáját. (Vörösmarty Mihály) Ne majd, hanem mindjárt! Rögtön, azonnal és minden haladék nélkül. (Jókai Mór) || a. Vmi teljesítésének későbbre engedélyezése; halasztás. Haladékot ad vkinek vmire. Haladékot kér, hogy munkáját alaposabban elvégezhesse. Az összeg kifizetésére háromhavi haladékot kapott. Hogy halni kell, tudjuk; csupán idő, Miért az ember fárad s haladék. (Vörösmarty Mihály–Shakespeare-fordítás)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.