hálás [1]

Full text search

hálás [1] főnév -t, (-ok) -a (népies, régies)
1. A hál igével kifejezett cselekvés, ill. állapot; az a tény, hogy vki hál vhol; az éjszakának alvással való eltöltése vhol, rendsz. idegen helyen. Jó hálás esik majd itt! Keressünk vmi helyet hálásra.  Fogadá … éjjeli szállásra, | … hálásra, egy régi kolostor. (Arany János) Vigyen be egy cédulát a paphoz, hogy ide jövök hálásra. (Mikszáth Kálmán) || a. Lehetőség, alkalmatosság a fekvésre, alvásra; éjszakai fekvőhely, szállás. Fizet a hálásért.  Reggel, uram, indulnak, köszönik a szállást – „S nem fizetik, ugy-e bizony, a vacsorát, hálást?” (Arany János)
2. Másnemű személlyel való fekvés és közösülés. Férfival, nővel (való) hálás.
hálási.

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi