halottvivő
halottvivő melléknév és főnév
I. melléknév
1. Olyan <személy>, aki temetésen a koporsóban fekvő halottat viszi. Halottvivő férfiak. Halottvivő cselédek … énekelték a … zsolozsmát. (Jókai Mór)
2. Olyan <eszköz, jármű>, amelyen halottat visznek. Halottvivő kocsi, saroglya.
II. főnév (rendsz. többes számban) Halottat a gyászkocsira v. a sírhoz vivő személy; rendsz. temetkezési alkalmazott; gyászhuszár. A halottvivők megfogták a koporsót. A halottvivők leejtették ijedtökben a Szent Mihály lovát. (Mikszáth Kálmán)
