handabanda
handabanda főnév ..dát, ..dája (hangfestő, rosszalló)
Nagyhangú, rendsz. élénk, taglejtésekkel kísért beszéd v. lármás magatartás; hetvenkedés, szájhősködés. Handabandát csap, üt. Vendel úr … oly handabandát ütött, mintha három regement török lett volna a hátán. (Jókai Mór) || a. Vmely dolognak, ügynek túlzottan nagy arányú, fölöslegesen bonyolult (el)intézése; hűhó, cécó. Minek ez a nagy handabanda ilyen jelentéktelen ügy miatt?!
