handzsár
handzsár [n-dzs] főnév -t, -ok, -ja (régies, irodalmi nyelvben)
<Főleg keleti népeknél haszn.> 20–50 cm hosszú, kissé görbe pengéjű, rendsz. díszes csontmarkolatú éles szúró fegyver; dákos. A kirántott handzsárok villogtak az éneklők kezeiben. (Jókai Mór) Fegyvere: két hosszú handzsár a dereka körül csavart piszkos, vörös kendőjében. (Gárdonyi Géza)
Szóösszetétel(ek): handzsárvillanás.
handzsáros.
