hangász
hangász főnév -t, -ok, -a
1. (régies) Zenész (1). Átengedék egy időre a színház belsejét egy igen szép számú közönségnek s a színészek és hangászok felsőbb műveinek. (Vörösmarty Mihály) Nem írok … a színházi hangászok érdekében, az ügyvédbojtárok érdekében. (Kosztolányi Dezső) || a. (tréfás) Cigányzenész.
2. (katonaság, történettudomány) <A honvédségnél 1918-ig> kürtös, trombitás, ill. dobos. A menetelő századot hangászok kísérték.
Szóösszetétel(ek): hangászegylet; hangászkar.
hangászat; hangászi; hangászkodik.
