hányatott
hányatott melléknév -an, -abb
1. (ritka) Olyan <személy>, akit az élet, a sors ide-oda hányt-vetett, sodort; aki sok viszontagságon, megpróbáltatáson ment keresztül.
2. Az ilyen személyre jellemző, rá valló, vele kapcs. <élet, sors>; viszontagságos. Hányatott életű; hányatott életsors jutott neki. Shelley élete hányatott volt … Komjáthyé egyszerű. (Babits Mihály)
hányatottság.
