hányinger
hányinger [ny-i] főnév
Émelygéssel, esetleg szédüléssel járó rosszullét, kellemetlen érzés, amely a rendsz. bekövetkező hányást jelzi. Erős hányingere van; hányingert érez. Hányingert kapott a romlott ételtől. || a. (átvitt értelemben, bizalmas, túlzó) Vkitől, vmitől való undor(odás), utálkozás. Már hányingerem van ettől a sok fecsegéstől. Szakítani szeretnék veled, mert … olyan hányingerem van már tőled. (Karinthy Frigyes)
