hasad
hasad tárgyatlan ige -t, -jon (csak 3. személyben)
1. <Kemény anyag v. tárgy külső erő hatására> hosszában folyamatosan széjjelválik. Hasad a deszka, a fal. || a. Hasad vmire: ennek eredményeképpen vmilyen alakú darabokra esik szét. A kősó kocka alakú kristályokra hasad. || b. Vhogyan hasad: az a tulajdonsága, hogy <külső erő hatására> hosszában vmilyen módon széjjelválik. A száraz fa jól, könnyen hasad.
2. <Szövet kétoldali húzásra, feszítésre> egy vonalban, egyszerre szakad, reped. Hasad a posztó.
3. (költői) <Virág bimbója> nyílik, fesel, burkából folyamatosan kibújik. Reménykedik Egy kis méh az ágon: Szép eladó, Jaj, ne bántsd virágom! | Ezt az egyet Magamnak kerestem, Alig hasadt Mikor eljegyeztem. (Arany János)
4. (költői) Hasad a hajnal: hajnalodik. Piros hajnal hasadt, mosolygott a mennybolt. (Mikszáth Kálmán)
Igekötős igék: behasad; elhasad; felhasad; kettéhasad; kihasad; lehasad; meghasad; összehasad; széjjelhasad; széthasad; továbbhasad; végighasad.
hasadó.
