hasonló
hasonló melléknév és főnév
I. melléknév -an, -bb
1. Olyan, aki, amely egy másik személyhez, tárgyhoz, dologhoz többé-kevésbé hasonlít; olyanforma, olyanféle, mint egy másik. Hasonló vkihez, vmihez vmiben v. vmire (nézve); hasonló alakú, értelmű, értékű, hangzású, nagyságú; ® csalódásig hasonló; megtévesztésig hasonló; hanghordozásra anyjához hasonló; nincs hozzá hasonló. Ehhez hasonló eset történt vele is. Egy delejtűhöz hasonló ezüst bijou-val [= csecsebecsével] kezdett babrálni. (Herczeg Ferenc) Kellemes illatot érzett rajta, hasonlót az áprilisban virágzó lonc illatához. (Gárdonyi Géza) Szörnyű szemmel ül a Holló, alvó démonhoz hasonló. (Tóth Árpád–Poe-fordítás)
2. <Az egyszerű szemlélet számára> csaknem azonos, lényeges vonásokban vele megegyező. Hasonló korú gyerekek; két hasonló nagyságú ház; hasonló jókat kívánok; hasonló politikát folytat; hasonlóan vélekedik ő is. || a. Tág. ért. vmivel teljesen megegyező, ugyanolyan. Hasonló módon járt el. Hasonló kitüntetést kapott.
3. (mértan) Olyan <mértani alakzat, idom, test>, amelynek egy másik alakzathoz viszonyított megfelelő szögei egyenlők, megfelelő oldalai, ill. a megfelelő két pontjuk közti távolságok pedig arányosak. Hasonló háromszögek.
II. főnév -t, -ja Előzetesen már megismert v. ismertnek vélt valamihez hasonló tárgy v. jelenség. Én is hasonlót kérek! Ehhez hasonlót még sohasem láttam. || a. (ritka) Vkihez hasonló személy. Hasonló a hasonlónak barátja. Mindenki a magához hasonlók társaságát keresi.
