haszontalan
haszontalan melléknév, határozószó és főnév
I. melléknév -ul, -abb
1. <Olyan dolog, tárgy>, amelynek nem v. alig lehet hasznát venni; hasznavehetetlen, értéktelen. Haszontalan holmi, limlom; haszontalan, mocsaras, szikes föld. Eladott néhány haszontalan bútordarabot. Szőlőt telepített a haszontalan homokbuckákra. Csak most látta az ember a bástyaudvaron felhalmozott tarka szemétdombból, hogy mi minden gyűlt fel … a szobákban. Haszontalan holmik, hulladékok. (Kuncz Aladár) || a. Hasznot, jövedelmet nem hajtó; haszonnal, nyereséggel nem járó. Haszontalan üzleti befektetés, kiadás; haszontalan vállalkozásokba kezdett. Az anyád kis vagyonát … beleölték … mindenféle haszontalan, drága gépekbe, építkezésbe. (Kaffka Margit) || b. Az ember erkölcsi, szellemi megítélése szempontjából értéktelen, hitvány. || c. Olyan <dolog>, amelynek nincs hatása, foganatja, eredménye; sikertelen, hiábavaló, hasztalan. Haszontalan fáradság, időveszteség, igyekezet, munka, törekvés; haszontalan intés, oktatás, tanács. Ne töltsd az időt haszontalan olvasmányokkal. Elárulom tudásomat miattad, … midőn haszontalan Időjóslást, horoszkópot csinálok. (Madách Imre) Ezt a haszontalan, semmirevaló életemet könnyen odaadnám magáért … (Kaffka Margit) Megvetéssel nézett mindazokra, akik haszontalan fecsegéssel töltötték … az időt. (Krúdy Gyula)
2. (bizalmas, rosszalló) <Jellembeli hibái (főként könnyelműsége, felelőtlensége, lustasága) miatt> erkölcsi, társadalmi tekintetben értéktelen <személy>; olyan, akiből nem sok haszna van a közösségnek; hitvány, semmirekellő, mihaszna. Haszontalan csavargó, ember, léhűtő, munkakerülő. Micsoda haszontalan népség vagytok! Ez a haszontalan, hazug, léha, vén munkakerülő … csudálatosan megelevenedik előttünk. (Ambrus Zoltán) || a. (bizalmas, rosszalló) <Enyhébb fölháborodás kifejezésére:> rossz, csintalan, engedetlen <gyermek>. Haszontalan csibész, fickó. Micsoda haszontalan kislány! Haszontalanul viselkedik. A berek elején egy haszontalan suhanc … szó nélkül elvette a kezéből a korsót. (Petelei István) Nem könyöröghetek órák hosszat egy ilyen haszontalan kölyöknek … (Nagy Lajos) Haszontalan | gyerek maradsz, ha nem látod … az irtózatot, amivé a Pénz | a Csodát züllesztette. (Szabó Lőrinc)
II. határozószó (régies) Hasztalanul, hiába. Mind lóra kap … | Kergetik a Matyi hűlt nyomait, de haszontalan. (Fazekas Mihály) Kétségtől rettegve, bánat közt nyugtalan Sírok, de könnyemet ontom haszontalan. (Kölcsey Ferenc)
III. főnév -t, -ok, -ja (bizalmas) Haszontalan (I. 2, 2a) személy, főként gyermek. Takarodj innen, te kis haszontalan!
