hatástalan
hatástalan melléknév -ul, -abb
1. Olyan <szer, eljárás, cselekedet>, amely nem hozza meg a kívánt, várt hatást (2), eredményt; sikertelen, eredménytelen. Minden figyelmeztetés hatástalan volt. Az intézkedés hatástalan maradt. Érzem, hogy … az általam eddig ösmért gyógyszerek hatástalanok. (Tompa Mihály)
2. Olyan <megnyilatkozás, szellemi alkotás, teljesítmény>, amelynek nincs meg a kellő érzelmi v. művészi hatása. Hatástalan jelenet, színdarab. Hatástalanul adta elő a költeményt. Szavai hatástalanul hangzottak el.
hatástalanság.
