1. Hóval borított, hóval fedett <tárgy, hely, terület>. Havas háztető, mező, táj, tájkép, udvar, utca; havas lett a ruhája, a cipője. A fák … havas, zuzmarás koronáit … néztem a rácson kívülről. (Kaffka Margit) A fáradt Vándor … havas pusztákon megyen. (Tóth Árpád) Fázol. Hát mondd hihetsz-e annak, | ki fűtve lakik öt szobát, | falain havas tájak vannak, | meztelen nők, meg almafák? (József Attila)
2. Olyan <időszak, időjárás>, amikor havazik, hó borítja a tájat v. havazni szokott. Havas idő, reggel, tél. Utunk … igen havas volt – főképen, hogy általjöttünk a hegyeken. (Mikes Kelemen) Havas, nagy téli éjelen Alusznak a tanyák. (Ady Endre) Az erősen havas januárok rendesen igen hidegek is. (Nagy Lajos)
II. főnév -t, -ok, -a (főleg többes számban) Magas hegy v. hegység, amelynek csúcsán v. szakadékaiban gyak. még nyáron is hó van. A havasokon: ilyen hegyek között, ilyen hegységben. Mi haszon énnekem hegyeken völgyeken bujdosva nyavalyognom, Szörnyű havasokon fene párduc módon kietlenben bolyongnom … (Balassi Bálint) Menj az északnak havasin keresztül, Csak ne felejts el! (Berzsenyi Dániel) || a. (tájszó) Hegyek között nagy magasságban fekvő hegyi levelő. Felhajtották a juhokat a havasokra.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.