1. Csúcsban, hegyben [2] (1) végződő <eszköz, tárgy>. Hegyes bot, karó, kés, tű. Hegyes paprika. Nem szablya, hegyes tőr: gyalázatos zsineg Vete véget, korán, ifjú éveinek! (Arany János) Lila tintával, hegyes betűkkel … levelet írt. (Krúdy Gyula) Észrevettem, hogy igen messze … van egy fehéres valami, de nem torony, mert nincs neki hegyes teteje. (Móricz Zsigmond) || a. Ilyen alakú <testrész, dolog>. Hegyes könyök, nyelv, térd; hegyes szakáll: kecskeszakáll; (átvitt értelemben, bizalmas) hegyes a nyelve: gúnyos, csípős megjegyzései vannak. Arcom színe sápadt, hajam megnőve …, szakállam hegyes. (Kazinczy Ferenc) Vörös szeme, nyílt szája és hegyes fogai … a hideglelésig rémítgették a gyermekeket. (Ambrus Zoltán)
2. (átvitt értelemben, népies) Hetyke <testtartás, járás>. Hegyes a járása; hegyesen jár. Oly hegyesen szedegeti a lábait, mintha tojásokon járna. (Jókai Mór) Kihúzta magát, hegyesen, rátartósan s büszkén mosolygott. (Móricz Zsigmond)
II. főnév -et [e] (népies) <Csak ebben az állandósult kapcsolatban:> Hegyeset köp: fogai közül, sercintve köp. Ha szegény ember vagy cigány került elő, hegyeset köpött a lábára, annak meg át kellett ugrani a sercintést. (Móricz Zsigmond)
Szóösszetétel(ek):hegyesnyelvűség.
hegyesít; hegyeskedik.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.