herkentyű
herkentyű [e-e] főnév -t, -je [e]
1. (tájszó) Zsírban sült, perec alakú, porhanyós töltött sütemény.
2. (bizalmas, tréfás) Tengeri herkentyű: furcsa, különös, ismeretlen, ritka dolog; olyasmi, ami lehetetlen, ami nincs is, csak beszélnek róla, emlegetik. Sütöttek ott nemcsak lángost, libát, malacot, de még talán tengeri herkentyűt is. (Mikszáth Kálmán) Nekem mindenfélét igérgetett. Többek között házinyulat, … teknősbékát, sőt a tengeri herkentyűnek a billentyűjét is. (Kosztolányi Dezső)
