hirdet
hirdet [e] ige -tem, -ett [e, ë], ..essen [e-ë]
1. tárgyas <Személy vmely megtörtént v. bekövetkező eseményt, tényt, rendelkezést> egy helyen összegyűjt, csoportnak, közönségnek élőszóban tudomására hoz. Eredményt hirdet a vizsgák után; ítéletet hirdet; tanár v. tanuló hirdet vmit az osztályban. || a. tárgyas (tárgy nélkül is) (vallásügy) <Pap a templomban házasulókat, ill. vkit mint házasulót> a gyülekezetnek, a hívőknek bejelent. Házasulókat hirdetek először … másodszor … harmadszor. A pap éppen hirdetett. Karácsonban hirdetnek, Ünnep után … Esketnek. (Arany János)
2. tárgyas <Hivatali személy, ill. vmely szerv megtörtént v. bekövetkező eseményt, tényt, rendelkezést közvetve, írásban, rádión, filmen v. televízióban> az érdeklődőknek v. az érdekelteknek tudomására hoz. Előadást, gyűlést, hangversenyt, sporteseményt hirdet; pályázatot hirdet vmely állásra, tervre, műre; tanulmányi versenyt hirdet; (1945 előtt) árverést, versenytárgyalást hirdet; (történettudomány) országgyűlést hirdettek. Hirdetve alig volt Trencsénhez a tábor, | Mikor a Felséghez Rozgonyi felére. (Arany János) A város pályázatot hirdetett egy vashídra. (Móricz Zsigmond) || a. (tárgy nélkül) Dobszóval hirdet: olyan kikiáltó útján közli a hirdetést, aki előbb dobszóval hívja fel rá a figyelmet. Falun dobszóval is hirdetnek.
3. tárgyas (tárgy nélkül is) <Újság, plakát, rádió, film v. televízió útján> vételre kínál, reklámoz, keres vmit, vevőnek v. vmely munkára, feladatra ajánlkozik. Hirdeti a portékáját; hirdeti a házát, a földjét. Mi újságban nem hirdetünk. || a. Hirdeti magát: <ezen az úton> kínálja szolgálatát, munkáját v. áruját. Az áruház fényes reklámokkal hirdeti magát. Mivel nem kiálthatott be minden kapun, hogy itt a valódi magyar nyelvmester, hirdetni akarta magát egy bécsi újságban. (Móra Ferenc)
4. tárgyas <Újság, plakát, film, rádió, televízió> hirdetésként közöl, ill. közvetít vmit. Falragaszok hirdetik a főváros, a kormány, a miniszter rendeletét. Hangszórók hirdetik az eseményeket. Nagybetűs színes plakátok hirdetik a kiállítást. Ujságok e napot világúl hirdették. (Mikszáth Kálmán)
5. tárgyas <Vmely tant, elveket, eszméket> nyilvánosan vall, rendsz. azzal a céllal, hogy híveket szerezzen neki(k). ® Igét hirdet; nyíltan hirdeti, hogy …; hirdeti a szabadság eszméjét; forradalmi tanokat hirdet; a marxizmus–leninizmus eszméit hirdeti. A hősök történelmi szerepéről a múltban gyakran hirdettek tévtanokat. Wesselényi Miklós … hatalmasan hirdette, hogy a szegény nép nem bírja tovább a terhet. (Táncsics Mihály) Kényes, büszke pávák, … Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap. (Ady Endre) Jöjj hirdetni velem, hogy már közelít az az óra, | már születőben az ország. (Radnóti Miklós) || a. tárgyas (átvitt értelemben) Harcot hirdet vmi ellen: másokat is felszólít, hogy harcoljanak (vele együtt) vmi ellen. Erélyes harcot hirdetett a drágaság, a feketézés ellen.
6. tárgyas (gyak. rosszalló) Sok v. több helyen elmond vmit; híresztel. Mindenfelé hirdeti, úton-útfélen hirdeti, hogy … Ha férfi vagy, légy férfi, S ne szád hirdesse ezt. (Petőfi Sándor) A rokonok … azt hirdették, hogy Johanna grófné tökéletes bolond. (Mikszáth Kálmán)
7. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) <Esemény, tény(állás), jelenség, mű> világosan, felismerhetően jelez, mutat vmit. A rohamos fejlődés jobb jövendőt hirdet. Ez a híd is az ő dicsőségét hirdeti. A lakásban minden jólétet hirdet. A szocializmus új korszak kezdetét hirdeti. A szélveszek bús harca, az égi láng Villáma, harmatcsepp, virágszál Hírdeti nagy kezed alkotásit. (Berzsenyi Dániel) A folyosók … főúri fényűzést hirdetnek. (Jókai Mór) Kék hajtókája büszkén hirdeti, hogy huszár. (Kosztolányi Dezső)
8. tárgyas (átvitt értelemben, választékos) <Feljegyzés, műalkotás> a köztudatban, az emberek közt hosszú időre emlékezetessé tesz vmit, vkit, fenntartja az emlékét. [E mű] évezredekre hirdeti nevem. (Madách Imre) Kevély gránitoszlop hirdette aranybetűvel az egykor bizonyára virágzó, hatalmas család elhunyt tagjait. (Kosztolányi Dezső)
Igekötős igék: elhirdet; kihirdet; meghirdet.
hirdetett; hirdetget; hirdettet.
