húg főnév -ot; húgom [ú v. u] v. (népies) hugám (rendsz. birtokos személyraggal)
1. Fiatalabb nő(test)vér <idősebb testvéréhez való viszonyában; ritk. megszólításként is>. Édes húga; kis húga. Én vagyok a legidősebb testvér, van egy húgom és egy öcsém. Elkíséri húgát az óvodába. Szüreti színt ölte Két kis húgom ajka, Meglátszik a szőlő Édessége rajta. (Lévay József) A húgomat a bánat eljegyezte | és most csak ül, szelíden ül | virágai közt. (Kosztolányi Dezső)
2. Unokahúg (2) <nagybátyjához v. nagynénjéhez való viszonyában>. || a. Általában jóval fiatalabb nőrokon <idősebb rokonához való viszonyában>.
3. (népies, régies, bizalmas) <A beszélőnél fiatalabb, nem rokon nő v. ismeretlen megszólításaként.> Hová, kedves húgom? A semmiség örök tavába Ifjúkorod javát hiába, Szép húgom! óh ne hányd. (Csokonai Vitéz Mihály) Sári néni, hejh mikor kendet még | Sárikámnak, húgomnak nevezték. (Petőfi Sándor) A magyar ember egymást egy családból valónak nézi, s a vénebb az ifjút öcsémnek, hugámnak címezgeti. (Jókai Mór)
Szóösszetétel(ek):kishúg; testvérhúg; unokahúg.
húgocska.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.