hülyeség
hülyeség [e] főnév -et, -e [ë, e] (durva, bizalmas, rosszalló)
1. Annak az állapota, aki hülye (1–2). Elszomorító a hülyesége. [A kijelentése] inkább tudatlanságból eredt, mintsem hülyeségből. (Mikszáth Kálmán)
2. Értelmetlen, ostoba, hülye beszéd, cselekedet, magatartás. Hülyeség, amit mondasz. Ne tégy ilyen hülyeséget! || a. Értelmetlennek, ostobának tartott dolog, főleg írásmű, alkotás. Nagy hülyeség volt ez a film! Vigécek … Az e címen ismert hülyeség vonzott vasárnap délután nagy közönséget a színházba. (Ady Endre)
