hun [1] [u v. ú] főnév és melléknév, (régies) hunn (történettudomány)
I. főnév -t, -ok, -ja
A hunok: <az i. sz. IV–V. században> Nyugat-Belső-Ázsiából Európába vándorolt, török nyelvűnek tartott lovas nomád nép, amely Attila alatt hazánk területéről irányított hatalmas birodalmat alapított. A hunok birodalma; a hunok hadi szokásai. S ment hada-szemlélni a húnok vezére. (Arany János) || a. E néphez tartozó személy, főleg férfi. Harminc előkelő hun csoportosult köréje. (Gárdonyi Géza)
II. melléknév
1. A hunok (I) közé tartozó <személy>, hunokból álló <csoport>. Hun harcos, lovas; hun sereg. Parttalan folyamok állták el útjokat. A hunn raj átkelt rajtok. (Jókai Mór) Keresem … a hun király bús koporsóját Magyar folyó mélyébe lenn. (Juhász Gyula)
2. A hunokra jellemző, hozzájuk tartozó, velük kapcs. <dolog>. Hun fegyver, viselet. Láttam … Etele árnyékát | … Nagy messze vetődni a hun temetőre. (Arany János)
3. A hunok történeti élete folyamán létrehozott. Hun birodalom.
4. A hunokról szóló, a hunok történetével foglalkozó. Hun monda; Arany hun trilógiájának terve.
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.