huncutság [tárgyas v. ccs] főnév -ot, -a (kissé bizalmas)
Általában a huncut melléknévvel kifejezett emberi, jellembeli tulajdonság.
1. Mások félrevezetésére, megtévesztésére törekvő, gyak. rosszindulatú ravaszság; fondorlatosság. Huncutsággal akart boldogulni. Egy minden világi huncutságban jártas barátom azt kérdezi tőlem a minap, hogy miért nem jelentkezem én földigénylőnek … (Móra Ferenc) || a. Csalafintaság, tréfás hamiskodás; pajkosság, pajzánság. Mennyi huncutság van ebben a gyerekben. Tele van huncutsággal. || b. Vkinek, vminek huncut (1–3) volta. Szavainak, tekintetének huncutsága. Huncutsága még kedvesebbé teszi.
2. Huncut (3) tett, cselekedet, beszéd, magatartás, ötlet. (szójárás, 1945 előtt) A politika úri huncutság v. az urak huncutsága. Eszébe jutott vmi huncutság. Vmi huncutságon töri a fejét. Ezzel a huncutsággal tréfált meg. Megpróbálkozott már mindenféle huncutsággal. Sok huncutsággal jár a borkereskedés, mert a bor olyan portéka, amelyet érteni kell. (Krúdy Gyula)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.