1. (bonctan) Az agyból, ill. a gerincvelőből kiinduló, különféle sejtekből álló egy-egy vékony szál v. ilyen szálakból álló egy-egy köteg abban a rendszerben, amely az egész szervezetet behálózza, s a külső ingereket az agyba, ill. az agy ösztönzéseit a szervezetbe közvetíti. ®Bolygó ideg; ® centrifugális idegek; ® centripetális idegek; érző ideg; ® motorikus ideg; mozgató, szagló ideg; az ideg sérülése. || a. Kül. fogideg. Ideget kezel; kiveszi az ideget; ideget ® öl. Szaladtam, míg a fogorvoshoz nem értem … Ezt a szemfogamat kezeli. Aznap épp az ideget vette ki belőle. Előzőleg arzénnal ölte. (Kosztolányi Dezső)
2. (gyak. átvitt értelemben) Idegek: idegrendszer, kül. ennek az ellenálló képesség szempontjából tekintett minősége. Idegei a végsőkig v. pattanásig ® feszülnek; majd ® szétpattannak az idegei; ® kötélből v. ®vasból vannak az idegei; ® zongorázik vkinek az idegein; idegeire megy vmi: a) idegeinek megbetegedését idézi elő; b) (túlzó) tűrhetetlen, rendkívül bosszantó, elviselhetetlen; ®borzolja az idegeit; vki v. vmi ® felmorzsolja az idegeit; vkinek az idegeit ® őrli vki v. vmi; vkinek idegeit ® tépdeli; nem bírja idegekkel: idegzete felmondja a szolgálatot; ®játszik vkinek az idegeivel. Micsoda idegei vannak! Ez idegek kérdése. Az idegeivel van baj. Micsoda idegei lehetnek ennek az embernek! Talán acélból vannak. (Mikszáth Kálmán) Már hordták az inasok körül a friss forró puncsot, ami igazán nagyon jót tett a felzaklatott idegeknek. (Móricz Zsigmond)
3. (régies, költői) Hangszer, kül. lant húrja. És mig az orkán zúg, s a felhők dörgenek, én a Lant idegébe kapok. (Petőfi Sándor) De én lantom bágyadt idegjét Addig feszítni nem merem. (Arany János)
4. (régies) Az íj húrja. Felhőszakadás omlott alá a harcolókra, a kunok idegei megereszkedtek. (Jókai Mór)
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.