idegenség [e-ë] főnév -et, -e [ë, e] (csak egyes számban)
1. Az idegen (főként I. 1, 5, 6) melléknévvel kifejezett tulajdonság, sajátság, állapot; vminek, vkinek ilyen volta. Valamely arc, személy idegensége; a feladat, a helyzet, a szoba, a táj idegensége. Vagyok, mint minden ember: fenség, Észak-fok, titok, idegenség. (Ady Endre)
2. (ritka) Idegen(szerű) környezet. Nem találja helyét ott a nagy idegenségben.
3. (régies, irodalmi nyelvben) Idegenkedés, tartózkodás, hidegség (3). A házastársak közti idegenség. A két fiatal testvér … kétkedő idegenséggel tekinte fel a rémalakra. (Jókai Mór)
Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!
Caută în cea mai mare arhivă digitală de ziare din Europa de Est, ce conține reviste, publicații științifice, săptămânale și cotidiene.